Ingatlanvásárlás és letelepedés Montenegróban magyar állampolgárként: mit vehet, mennyibe kerül, mikor kap engedélyt, és hol adózik (2026)

Ingatlanvásárlás Montenegróban magyarként: mit vehet, mennyi az adó, hogyan kap tartózkodási engedélyt, és miért marad magyar adóilletőségű az állampolgár.

Rohat Kahraman· 2026. szeptember 28.Frissítve · 2026. szeptember 28.
Naplemente a montenegrói Adria-parton — a magyaroknak szóló jogi útmutató borítója: ingatlanvásárlás, letelepedés és adózás

A magyar keresések Montenegróról szinte mind ingatlanról szólnak: montenegrói ingatlan árak, eladó ingatlan Montenegró, ingatlan vásárlás Montenegró. A negyedik leggyakoribb a letelepedés. Ez az oldal a négyet együtt kezeli, mert összefüggenek. Egy lakás megvásárlása egyben tartózkodási engedélyhez vezető út is lehet. A letelepedés pedig adózási kérdést vet fel, amelyre a magyar szabály szokatlan választ ad: a magyar állampolgár főszabályként magyar adóilletőségű marad, bárhol él.

Az árakat nem adjuk meg, mert azokat a piac és a település határozza meg. Azt viszont leírjuk, hogyan állapítja meg a montenegrói adóhatóság az ingatlan értékét, és ez mit jelent a vételárra és a tartózkodási engedélyre.

Amit elolvastunk, 2026. szeptember 28-án. Montenegró: vízumrendelet (egységes szerkezetben a Sl. list CG 108/26-ig); idegenrendészeti törvény (Zakon o strancima, egységes szerkezetben a 3/2026-ig; az egycikkes 33/2026-os módosítás egyetlen nyilvános egységes szövegben sem szerepel); a tulajdonjogi viszonyokról szóló törvény; az ingatlan-átruházási adóról szóló törvény; a személyi jövedelemadóról szóló törvény. Magyarország: az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. §; a 2003. évi XXV. törvény a Budapesten 2001. június 20-án aláírt magyar–jugoszláv kettősadóztatási egyezmény kihirdetéséről. Ez általános jogi tájékoztatás, nem egyedi ügyre vonatkozó tanácsadás.

Röviden

KérdésVálaszForrás
Kell vízum?Nem. Útlevéllel 90 napig, személyi igazolvánnyal 30 napigVízumrendelet, 1. és 2. cikk
Érvényes Montenegróban az uniós szabad mozgás?Nem, az idegenrendészeti törvény uniós fejezete csak a csatlakozástól alkalmazandóIdegenrendészeti törvény, 221. cikk
Vehet magyar lakást, házat, telket?Igen, mint egy montenegrói; mezőgazdasági földet, erdőt, szigetet és határsávot nemTulajdonjogi törvény, 412. és 415. cikk
Mennyi a vevő adója?3% 150 000 €-ig, 5% 500 000 €-ig, felette 6%Átruházási adó törvény, 11. cikk
Kell 150 000 €-s ingatlan a tartózkodáshoz?Uniós állampolgárnak nemIdegenrendészeti törvény, 56. cikk (5)
Magyar adóilletőségű maradok?Főszabályként igen, az állampolgárság miatt; az egyezmény dönthet máskéntSzja tv. 3. § 2. a); egyezmény 4. cikk
NyugdíjAz állami nyugdíj csak Magyarországon, a magánnyugdíj csak a lakóhely szerinti államban adóztathatóEgyezmény 18. cikk
Magyar okiratokApostille (Magyarországon 1973. január 18. óta hatályos)Hágai egyezmény 1961

Belépés

Magyarország szerepel Montenegró vízumrendeletének 1. cikkében. Útlevéllel vízum nélkül léphet be, és legfeljebb 90 napig maradhat. A 2. cikk az uniós állampolgároknak külön lehetőséget ad: érvényes személyi igazolvánnyal is beléphetnek, legfeljebb 30 napra. Mindkét esetben érvényes az általános korlát: bármely 180 napos időszakban 90 nap (idegenrendészeti törvény, 34. cikk).

Mit vehet meg, és hogyan

A tulajdonszerzés korlátai

A tulajdonjogi viszonyokról szóló törvény 412. cikke a külföldiekre is ugyanazokat a szabályokat alkalmazza. Magyar vevő lakást, házat, üzlethelyiséget és építési telket vehet ugyanolyan feltételekkel, mint egy montenegrói, külön engedély nélkül. A 415. cikk szerint külföldi nem szerezhet tulajdont mezőgazdasági földön, erdőn, szigeten és a szárazföldi egykilométeres határsávban.

A törvénynek van egy uniós állampolgárokra vonatkozó rendelkezése is, de az szintén csak Montenegró uniós csatlakozásától alkalmazandó. Addig a korlátok a magyarokra is vonatkoznak.

A szerződés és az előleg

  • Forma. Az adásvétel közjegyzői okiratba foglalandó, különben hatálytalan (közjegyzői törvény, 52. cikk). Ha nem érti az okirat nyelvét, bírósági tolmács jelenléte kötelező (47. cikk).
  • Foglaló. Az aláíráskor átadott összeg foglaló (kapara) (kötelmi törvény, 75. cikk). Nem ad jogot arra, hogy annak elvesztésével elálljon a szerződéstől, hacsak a szerződés ezt kifejezetten ki nem köti (79. cikk).
  • Fizetés. 10 000 €-tól a vételárat, a foglalót is beleértve, montenegrói bankszámlán keresztül kell fizetni. Készpénz tilos (pénzmosás elleni törvény, 65a. cikk). A bank a pénz eredetét is ellenőrzi.
  • Engedély nélküli épület. Építési engedély nélküli épületet nem lehet eladni, és gazdasági tevékenységre, például turisztikai bérbeadásra sem lehet használni (fennmaradási törvény, 33. cikk). A foglaló előtt nézze meg a tulajdoni lap G lapját.

Az ár és az adó: hogyan állapítják meg az értéket

A vevő fizeti az ingatlan-átruházási adót (7. cikk), sávosan (11. cikk):

  • 3% 150 000 €-ig;
  • 4 500 € + 5% a 150 000 € feletti részre;
  • 22 000 € + 6% az 500 000 € feletti részre.

Az adó alapja a piaci érték (9. cikk). Ha a szerződésben szereplő ár ennél alacsonyabb, az önkormányzat összehasonlítható ingatlanok alapján maga becsüli meg az értéket (10. cikk). A bevallást és a befizetést 15 napon belül kell teljesíteni (15. és 16. cikk). Az áfaköteles fejlesztőtől vásárolt új építésű ingatlan első eladása mentes ez alól az adó alól (6. cikk).

A „montenegrói ingatlan árak” kérdésére ez a gyakorlati válasz. Ami az adóhatóságot és a tartózkodási engedélyt érdekli, az az önkormányzat határozatában szereplő adóalap, nem a hirdetésben szereplő ár.

Letelepedés: tartózkodási engedély uniós állampolgárként

Az idegenrendészeti törvényben van egy uniós állampolgárokra vonatkozó fejezet (150–203. cikk), amely engedély helyett regisztrációt írna elő. Ez még nem alkalmazandó: a 221. cikk szerint csak Montenegró uniós csatlakozásának napjától. Addig a magyar állampolgár a többi külföldihez hasonlóan ideiglenes tartózkodási engedélyt kér. Személyesen nyújtja be a lakóhelye szerinti belügyminisztériumi irodánál (61. cikk), vagy elektronikusan (61b. cikk). Ha a teljes kérelmet a 90. nap előtt benyújtja, a jogerős döntésig maradhat (61. cikk (5)).

Az általános részben három szabály az uniós állampolgárok javára szól:

  • Tartózkodás ingatlan alapján 150 000 € nélkül. Az ingatlan legalább felének tulajdonosa kell legyen. Azt, hogy az átruházási adóalap legalább 150 000 €, uniós állampolgárnak nem kell igazolnia (56. cikk (5)). Ingatlannak minősül a ház, a nyaraló, a villa, a lakás, a vendéglátó egység és az üzlethelyiség; a beépítetlen telek nem (56. cikk (3)).
  • Saját cég ügyvezetőjeként minimumösszeg nélkül. Az egyszemélyes vagy 51%-nál nagyobb tulajdonrésszel rendelkező d.o.o. ügyvezetőjének engedélyét általában csak akkor hosszabbítják meg, ha a cég évente 5 000 € adót és járulékot fizetett (70. cikk (4)). Ez a feltétel uniós állampolgárra nem vonatkozik (70. cikk (8)).
  • Kvótán kívül. A külföldiek munkavállalási engedélyei éves kvóta alá esnek (76. cikk), az uniós állampolgárok azonban kivételt képeznek (78. cikk 7v. pont).

Két szabály dönti el, hogy az évek beszámítanak-e:

  • Az ideiglenes engedély megszűnik, ha érvényessége alatt 30 napnál tovább tartózkodik Montenegrón kívül (65. cikk). A magyarországi nyár vagy karácsony tervezést igényel.
  • Az állandó tartózkodáshoz öt év megszakítás nélküli ideiglenes tartózkodás szükséges, bármilyen jogcímen (86. cikk). 65 év felett nem kell montenegrói nyelvtudást igazolni (89. cikk (5)).

Ha nem biztos a jogcímben, a tartózkodási teszt sorba rendezi a lehetőségeket.

Adózás: miért marad magyar adóilletőségű

Az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint belföldi illetőségű magánszemély a magyar állampolgár. Kivétel, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és Magyarországon nincs a nyilvántartásról szóló törvény szerinti lakóhelye vagy tartózkodási helye. Egyetlen, magyar állampolgársággal rendelkező személy tehát a magyar belső jog szerint akkor is belföldi illetőségű marad, ha Montenegróba költözik, és ott tartózkodási engedélyt kap. A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (1. § (4)).

Montenegró is belföldi illetőségűnek tekinti, ha ott van a lakóhelye vagy érdekeinek központja, vagy az adóévben 183 napnál többet tölt ott (montenegrói személyi jövedelemadó törvény, 3. cikk).

Az egyezmény dönti el

Ilyenkor lép be a 2001. június 20-án Budapesten aláírt magyar–jugoszláv egyezmény, amelyet a 2003. évi XXV. törvény hirdetett ki. A montenegrói pénzügyminisztérium alkalmazott egyezményként tartja nyilván (Sl. list SRJ 10/01, 2002. január 1-jétől). Az Szja tv. 1. § (5) bekezdése szerint a kihirdetett nemzetközi szerződést kell alkalmazni, ha eltér a törvénytől.

Ha mindkét államban belföldi illetőségű, a 4. cikk 2. bekezdése a következő sorrendben dönt:

  1. abban az államban belföldi illetőségű, ahol állandó lakóhellyel rendelkezik;
  2. ha mindkettőben van, ahol a létérdekei központja van;
  3. ha ez nem állapítható meg, ahol szokásosan tartózkodik;
  4. majd az állampolgárság szerint;
  5. végül az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek.

A gyakorlatban a magyarországi lakás sorsa dönt. Ha megtartja és bármikor használhatja, Magyarországon is van állandó lakóhelye, és a kérdés a létérdekek központjára kerül.

Nyugdíj, osztalék, árfolyamnyereség

  • Nyugdíj. A 18. cikk 1. bekezdése szerint a korábbi, nem önálló munkáért fizetett nyugdíj csak a lakóhely szerinti államban adóztatható. A 18. cikk 2. bekezdése szerint azonban a kötelező nyugdíjrendszer alapján fizetett nyugdíj csak a kifizető államban, vagyis a magyar állami nyugdíj csak Magyarországon adóztatható. Montenegró a nyugdíjat nem tekinti jövedelemnek (montenegrói személyi jövedelemadó törvény, 5. cikk 9. pont).
  • Osztalék. A forrásállam adója legfeljebb 5%, ha a haszonhúzó legalább 25%-os közvetlen részesedéssel bíró társaság, egyébként 15% (10. cikk 2. bekezdés).
  • Árfolyamnyereség. Az ingatlanon, telephelyen, hajón és légi járművön kívüli vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak az elidegenítő lakóhelye szerinti államban adóztatható (13. cikk 4. bekezdés).
  • Montenegrói ingatlan. A montenegrói ingatlan eladásából származó nyereség Montenegróban adóztatható (13. cikk 1. bekezdés). Ha Ön magyar belföldi illetőségű, Magyarország az ilyen jövedelmet főszabályként mentesíti (24. cikk 2. bekezdés).

Okiratok, társadalombiztosítás, cég

  • Apostille. Magyarország 1973. január 18. óta alkalmazza az apostille-egyezményt. A születési és házassági anyakönyvi kivonat, az erkölcsi bizonyítvány, a diploma és a meghatalmazás csak magyar apostille-t igényel. Utána Montenegróban fordíttatják le bírósági tolmáccsal. Az adásvételre szóló meghatalmazásnak különösnek kell lennie, és meg kell jelölnie az ingatlant (kötelmi törvény, 87. cikk).
  • Társadalombiztosítás. A montenegrói nyugdíjalap Magyarországot a 2006 után megkötött egyezmények között tartja nyilván. Az Ön esetében alkalmazandó szabályokat a Magyar Államkincstárnál érdemes ellenőrizni.
  • Cég. A d.o.o. az ügyvezetői engedély alapja. A tényleges tulajdonost az alapítás után be kell jelenteni. Az engedély megszűnik, ha kiderül, hogy a céget elsősorban a beutazás megkönnyítésére hozták létre (idegenrendészeti törvény, 83. cikk). Magyarország nem szerepel a 30%-os forrásadóval érintett területek montenegrói listáján. Szolgáltatásaink.

Hogyan dolgozunk magyar ügyfelekkel

Az ingatlannál ellenőrizzük a tulajdoni lapot és a G lapot, a 415. cikk szerinti korlátokat, kiszámítjuk az adót, és megszervezzük a banki fizetést. Ha tartózkodási engedély is a cél, az ingatlant eleve úgy nézzük meg, hogy megfeleljen az 56. cikknek; uniós állampolgárként a 150 000 €-s feltétel nem vonatkozik Önre. Magyar tanácsadójának összeállítjuk a montenegrói iratokat a 4. cikk szerinti illetőség megállapításához. Írjon nekünk: kapcsolat.

Jogalap

  • Uredba o viznom režimu (egységes szerkezetben a Sl. list CG 108/26-ig) — 1., 2. cikkmagyar állampolgárok beutazása — ellenőrizve 2026.09.28.Hivatalos szöveg
  • Zakon o strancima (Sl. list CG 12/2018, 3/2019, 86/2022, 77/2024, 3/2026; mód. 33/2026) — 34., 56., 61., 61b., 65., 70., 76., 78., 83., 86., 89., 221. cikktartózkodási engedély és uniós kivételekHivatalos szöveg
  • Zakon o svojinsko-pravnim odnosima (Sl. list CG 19/2009, 29/2025) — 412., 415. cikkkülföldiek tulajdonszerzéseHivatalos szöveg
  • Zakon o porezu na promet nepokretnosti (Sl. list CG 36/13 … 132/26) — 6., 7., 9., 10., 11., 15., 16. cikkátruházási adó és értékmegállapításHivatalos szöveg
  • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról — 1. § (4)–(5), 3. § 2. pontbelföldi illetőségHivatalos szöveg
  • 2003. évi XXV. törvény a magyar–jugoszláv kettősadóztatási egyezmény kihirdetéséről — 4., 10., 13., 18., 24. cikkaz egyezmény, amelyet Montenegró alkalmazHivatalos szöveg
  • Zakon o porezu na dohodak fizičkih lica (Sl. list CG 65/2001 … 160/2025, 70/2026) — 3., 5. cikkmontenegrói adóilletőség és nyugdíjHivatalos szöveg

Gyakori kérdések

Vehet magyar állampolgár ingatlant Montenegróban?

Igen, lakást, házat, üzlethelyiséget és építési telket ugyanolyan feltételekkel, mint egy montenegrói. Mezőgazdasági földet, erdőt, szigeten lévő ingatlant és az egykilométeres határsávban lévő ingatlant nem (tulajdonjogi törvény, 412. és 415. cikk).

Mennyi az adó montenegrói ingatlan vásárlásakor?

A vevő fizeti: 3% 150 000 €-ig, 4 500 € + 5% a 150 000 € feletti részre, 22 000 € + 6% az 500 000 € feletti részre (átruházási adó törvény, 11. cikk). Az alap a piaci érték; alacsonyabb szerződéses ár esetén az önkormányzat becsül (10. cikk).

Ad tartózkodási engedélyt a montenegrói ingatlan?

Igen, ha legalább felének tulajdonosa. Uniós állampolgárként a 150 000 €-s értékhatárt nem kell igazolnia (idegenrendészeti törvény, 56. cikk (5)). A beépítetlen telek nem elég.

Letelepedhetek Montenegróban magyarként?

Igen, ideiglenes tartózkodási engedéllyel, amelyet a 90. nap előtt Montenegróban kér. Öt év megszakítás nélküli ideiglenes tartózkodás után állandó tartózkodást kérhet (86. cikk). Az uniós szabad mozgás szabályai Montenegróban még nem alkalmazandók (221. cikk).

Megszűnik a magyar adóilletőségem, ha Montenegróba költözöm?

A magyar belső jog szerint nem: a magyar állampolgár belföldi illetőségű, hacsak nem kettős állampolgár, akinek nincs magyarországi lakóhelye (Szja tv. 3. § 2. a)). Ha Montenegró is belföldi illetőségűnek tekinti, a magyar–jugoszláv egyezmény 4. cikke dönt.

Hol adózik a magyar nyugdíjam, ha Montenegróban élek?

Az egyezmény 18. cikke szerint a kötelező nyugdíjrendszerből fizetett nyugdíj csak Magyarországon, a magánnyugdíj csak a lakóhely szerinti államban adóztatható. Montenegró a nyugdíjat nem tekinti jövedelemnek.

Kell Montenegróba vízum magyaroknak?

Nem. Útlevéllel 90 napig, személyi igazolvánnyal 30 napig maradhat (vízumrendelet, 1. és 2. cikk), bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig.

Mennyi ideig lehetek Magyarországon montenegrói tartózkodási engedéllyel?

Ha az engedély érvényessége alatt 30 napnál tovább van Montenegrón kívül, az engedély megszűnik (idegenrendészeti törvény, 65. cikk). A munkavállalási engedély a rendőrség előzetes értesítésével legfeljebb 90 napot tűr (83. cikk (2)).